Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.05.18

Tájfajta palántákkal üzen a Föld napjára az Ökológiai Kutatóintézet

2024.04.19

Az ökológiai gazdálkodás fontosságára és élelmiszertermelési rendszerünk sokszínűbbé tételére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Föld Napjához kapcsolódva. Kutatótevékenységük egyik eredményeként, immáron hatodik éve munkálkodnak azon, hogy tavasszal minél több hobbikertész és háztáji gazdálkodó juthasson hozzá a méltán népszerű, hazai tájfajta paradicsompalántákhoz. Idén húszezer, négy különböző tájfajtájú palánta nevelkedett ökológiai művelésben Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben, hogy hamarosan elültethessék őket az irántuk rajongó hobbikertészek. De vajon hogyan járulnak hozzá a tájfajták a biológiai sokszínűség megőrzéséhez? Miért olyannyira népszerűek és jelentősek manapság a mezőgazdaság és a fogyasztók szempontjából egyaránt? 
 

Őrizzük meg együtt a Föld sokszínűségét!

A biodiverzitás megőrzésének fontossága kulcskérdés környezetünk, egészségünk és élelmiszerbiztonságunk szempontjából, mégis talán kevesen tudják, hogy mi magunk mennyi mindent tehetünk közvetlen környezetünk biológiai változatosságának megóvásáért és fenntartásáért. Még akkor is, ha csak egy kiskertben, vagy akár a balkonunkon kertészkedünk. A háztáji művelés során rajtunk múlik, mennyi teret adunk az élővilágnak és az ökológiai termesztési módszereknek, a beporzóknak, a talajéletnek, a termesztett növények sokszínűségének, vagy éppen a vegyszermentes kertművelésnek. 

Kép forrása: ÖMKi

5 hasznos tipp a Föld napjára, tájfajtákkal

Mit tehetek én a fenntartható élelmezési rendszerek fejlesztéséért és hogyan segít az ÖMKi? 

- Tájfajták nevelésével és fenntartásával nemcsak új gasztronómiai élményt szerezhetünk, hanem agrárörökségünk és környezetünk védelméhez is hozzájárulunk.

- Bio, hazai és helyi termények vásárlásával támogatjuk a fenntartható gazdálkodást, azon belül is a kistermelőket és a családi gazdaságokat. 

- Jó minőségű termést csak erős, edzett, egészséges palántáktól várhatunk, a sikeres palántatermesztés mögött pedig sok ismeret és gyakorlati tapasztalat áll. Az ÖMKi szakmai kiadványában összegezte a tudnivalókat, így nem kell minden buktatót a saját kárunkon megtanulni. Ha sikerül beszerezni a tájfajta paradicsomokat, az ingyenesen letölthető kiadvány segít a kiültetés fortélyaival, jövőre pedig – a szakszerűen fogott magokból – akár saját magunknak nevelhetünk palántákat.   

- Az erős, alkalmazkodó tájfajta palánták gondozása általában kevesebb ráfordítást igényel, növényvédelmükre kevesebbet kell költenünk. A kémiai növényvédő szerek használatának mellőzése vagy csökkentése mind a környezetünkre, mind pedig ránk nézve kedvezőbb. 

- Ha mégis felbukkannak kártevők vagy kórokozók, akkor az ÖMKi paradicsomtermesztési kiadványa és oktatóvideói kíméletes és természetes módszerekkel segítenek orvosolni a problémát.

Mindegyik paradicsom tájfajtának másban van az „ereje”

A kutatások során feltárt termesztési eredmények, kóstolók és beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákból idén is négyféle áll az egészséges, hazai termékek iránt elkötelezett, saját kertet művelő vásárlóközönség rendelkezésre. 
- Az erős szárú Ceglédi sárga tájfajtát a sűrű bokrosodás jellemzi, sárgás-narancsos színű, ropogós, édes termései nyersen fogyasztva a legfinomabbak.
- A Faddi, lilás-rózsaszínes bogyójú tájfajta - kedvező környezetben - akár két méter magasra is megnő, gyümölcsös ízvilágával önmagában és salátákhoz is kiváló.
- Az aprószemű, édes, üde zamatú Máriapócsi koktélparadicsommal bármikor feldobható a hidegtál, de a kertben sétálva is csemegézhetjük.
- Míg a Tolna megyei „rongyos” tájfajta barázdált, lédús termései ököl méretűre is megnőnek, befőzésre ideálisak.

Tolna megyei "rongyos" tájfajta paradicsom
Forrás: ÖMKi

Az ÖMKi által vizsgált és felszaporított tájfajtákról és nevelési tippekről A sokszínűség harapható címmel adtak ki bárki számára online letölthető kiadványt a szakemberek.

Idén a Gödöllői-dombság közelében fekvő Zsámbokon, az Orsiherba Biokertben nevelkedtek a tájfajta paradicsompalánták. A minősített ökológiai gazdaság fő profilja a zöldség- gyógy- és fűszernövények termesztése és a biokertészkedés fortélyainak oktatása. 

“A magokat két futamban vetettük el február végén. A növények jól csíráztak és szépen fejlődtek a sejttálcákban, húsvét előtt és után már meg is történt a tűzdelésük. A termesztőközeghez pelletált trágyát kevertünk a paradicsom tápanyag-igényének biztosításához. A tetszetős termék megjelenéséhez hozzájárul egy támaszték, ami idei fejlesztés, az eleinte gyenge szárakat segít egyenesben tartani.“ -avatott be bennünket a biogazdaság palántanevelő módszereibe Papp Orsolya, a biokert vezetője

“A palánták fóliasátorban, védett helyen fejlődtek. Amennyiben növényvédelemre vagy lombon keresztüli táplálásra volt szükség, azt ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékekkel végeztük.” -tette hozzá a szakember

 A korai, meleg tavasz a gyakorlott biogazdaságnak is feladta idén a leckét: főként az optimális hőmérséklet biztosítása jelentett kihívást, hiszen a megszokottnál sokkal gyorsabban fejlődtek a növények. 
Ezért is döntöttek úgy a szakemberek, hogy az eddig megszokott időzítésnél korábban, április végén, május elején lesznek megvásárolhatóak a palánták a tájfajták népszerűsítésében évek óta partner, országos áruházláncnál.
A pontos helyszínekről és időpontokról hamarosan az ÖMKi honlapján és közösségi média csatornáin tájékozódhatnak a vásárlók.

 


Kapcsolódó cikkek:


Balkonláda, hobbikert: a paradicsom idén is sláger

Furcsa folyamat figyelhető meg a zöldségfélék termesztésében: akik társasházban élnek, azok minden lehetőséget kihasználnának, hogy saját terméshez jussanak, míg akik nagy kerttel rendelkeznek,...


Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják....

Günzer Tamás lett az év bortermelője

2024.03.05

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló...

Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny

2024.03.05

Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy...

Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését

2024.02.20

A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé...

Ezekre pályázhatnak idén a hazai borászatok

2024.01.29

A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.