Szárazság, magas hőmérséklet: bőrbe kötve érdemes termelni

2024.04.16

Az idei a harmadik olyan esztendő, amikor tartósan jelen van a szárazság a mezőgazdaságban: az elmúlt három hónap átlagát nézve 50 százalékkal kevesebb a csapadék, mint az elmúlt 5 év átlagában. Az ország dél-keleti területein vannak olyan területek, ahol a 30 millimétert sem érte el az idén lehullott csapadék mennyisége. Így átlagosan 40-50 milliméterrel kevesebb csapadék hullott eddig, mint amennyire szükség lett volna az elmúlt időszakban. Az őszi vetésű növényeknél még nem jelentkeznek ennek a következményei, hiszen a vetések 50-60 százaléka még jó állapotban van.



Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a számokon keresztül elemezte a jelenlegi helyzetet.

-Árpából mintegy 80 ezer hektárral kevesebbet vetettek ősszel a gazdák, ez 314 ezer hektárt jelent, ami egy évvel ezelőtt 400 ezer hektár volt. Az őszi növényeknél meghatározó a búza, amelynél 50 ezer hektárral kisebb a vetésterület, tehát 950 ezer hektárt vetettek el ősszel a gazdák az egy évvel azelőtti 1 millió hektár helyett. A csapadék hiánya mellett a hőmérsékleti értékek is magasabbak a korábbi évekhez képest. Csak februárban és márciusban az átlag hőmérséklet 2 fokkal haladta meg az elmúlt 5 év átlagát, de az elmúlt napokban is sorozatban dőltek meg a 100 éves melegrekordok -hangoztatta.

Gabonapiac: így változtak az árak
Az előbbi rossz hírek ellenére azoknak a termelőknek, akiknek gabona van a raktárában, biztató lehet az, hogy mind a búza, mind pedig a kukorica vonatkozásában az elmúlt 1 héten növekedés kezdődött. A kukoricánál például a 63 forint helyett 68 forintos árakat tapasztaltunk az aszályos hangulat miatt. A búzánál is elindult a növekedés, ugyanis az új búza árát 62-63 forint környékén köthetik a gazdák, az új árpa pedig 52 forint. Ezek továbbra sem magas árak, de ahogy telnek a napok, hetek és ha továbbra is kevés csapadék esik, akkor ennek egyértelműen árfelhajtó hatása lesz.

Érdemes-e állatot tartani?
Kulik Zoltán szerint a növénytermesztési ágazatban óriási átalakulás tapasztalható, hiszen amíg 5 évvel ezelőtt a növénytermesztés részesedése 57 százalék volt, az állattenyésztésé pedig 37 százalékot, ennek a hatása megfordult, ugyanis a búza, valamint az árpa árakból nem lehet nyereséget termelni, ezért ma mindenki abban gondolkodik, hogy lehetőség szerint bőrbe kötve próbálja csomagolni a terményt, hiszen az állattenyésztést nézve ugyan csökkentek a sertés felvásárlási árak, de még mindig megéri sertést tartani. Ugyanez mondható el a baromfitartókról, viszont a tej esetében nehezebb a helyzet, hiszen a 165 forint körüli átvételi ár még fedezi az önköltséget.

- Aki az állatállománya felé tudja irányítani a termést, az ma még nyereségre számíthat -véli a Vitafort Zrt. vezetője.

Az unióban folyamatosan csökken az állatállomány, nagyobb arányban, mint Magyarországon, ahol tavaly mintegy 20 ezerrel csökkent a szarvasmarha létszám, a baromfi száma pedig 5 millióval lett kevesebb, csak a sertés állomány növekedett 4 ezer anyakocával. Az állati termékek pozíciója egyértelműen azért alakult így Kulik Zoltán szerint, mert az elmúlt évek brüsszeli politikája az állattenyésztésre nézve nem volt kedvező. Magyarország próbálja megtartani ezt a szektort, ugyanis hosszabb távon az állattenyésztésnek helye van az agráriumban. A nagyüzemi állattartás Nyugat-Európából a keleti térség felé helyeződik át, ezért ezt kellene nekünk kihasználni. 

---

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

---

---

Kapcsolódó cikkek:

---

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink