A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.
A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.
Kép: Káposztalepke hernyói (forrás: ng.24.hu)
E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó.
A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.
Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.