Változtak a kárbejelentésre vonatkozó szabályok

A 2024. évi kárenyhítési évre vonatkozóan megjelentek a legújabb tudnivalók. A bejelentésre vonatkozó határidőkről és a bejelentés módjáról kapnak fontos információkat a gazdák.
 

• a TÉLI FAGYKÁR bejelentése legkésőbb április 15-ig,
• a TAVASZI FAGYKÁR bejelentése legkésőbb május 31-ig,
• az ASZÁLYKÁR bejelentése tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig tehető meg a Magyar Államkincstár kárbejelentő felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő.

A közeledő Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszaka alatt a végrehajtási rendelet lehetővé teszi azt, hogy ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni. A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni.

A mezőgazdasági káreseményeknek az agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére, illetve a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtására kizárólag az erre a célra kialakított elektronikus bejelentő felületen van lehetőség. Az elektronikus felület használatához a falugazdász nyújt segítséget.

A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.

Kapcsolódó cikkek:

Megjelent a biztosítási díjtámogatás pályázati felhívása

A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között megjelent a második vidékfejlesztési pályázati felhívás, amely a mezőgazdasági biztosítások után igénybe vehető díjtámogatás feltételeit tartalmazza, folytatva a Vidékfejlesztési Programban működtetett konstrukciót. A termelést nehezítő kockázatok kezelése tekintetében az elmúlt években felértékelődtek a mezőgazdasági biztosítások, melyhez az Agrárminisztérium kiemelt támogatási intenzitással nyújt segítséget. A 2014 óta működtetett konstrukció 23 ezer gazdálkodóval és 1,7 millió hektár biztosított területtel valósult meg az elmúlt időszakban.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink