A pezsgő és a fehérbor szorította ki a vöröset
2023.10.14
Nem csak kevesebb bort fogyasztunk, de az ízlésünk is alaposan megváltozott. Többek között ez derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legújabb piackutatásából. Eszerint az egyre gyümölcsösebb rozéborok iránt nagyobb az érdeklődés, és továbbra is kevés vörösbor fogy el a boltokban. Az átlagos magyar borkedvelőnek fontosabb szempont lett a borvidék, mint az ár.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben már végzett egyátfogó, reprezentatív piackutatást a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, bizonyoskérdéseket megismételve készültegy három részből álló összegzés. Szmilkó Gabriella, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője arra a megállapításra jutott a válaszokat értékelve, hogy aborfogyasztás kiszorulhat a mindennapi életből, demég arra is esély van, hogy egy újfajta, elitista kiváltság legyen.
-Nem számít már hagyományos italnak a bor, főleg a fiataloknál tapasztalható az, hogy nem ismerik ennek a kultúráját úgy, ahogy azt a szüleik, vagy a nagyszüleik annak idején elsajátították. Mivel sokkal nyitottabbak a világra, ez abban is megmutatkozik, hogy szeretnének megismernimás italokat. Rengeteg konkurense lett ezérta bornak, tehát a nagy hármas – sör, bor, pálinka – varázsa megszűnt. Aborágazat ígynehezen veszi fel a versenyt az ipari italokkal szemben. Ezért jelenthetjük ki a válaszokat megismerve azt, hogy kevesebben fogyasztanak bort, de azt semrendszeresen. Csak amagasabb jövedelemmel rendelkezőknél figyelhető meg valamennyi növekedés, rajtuk kívülminden területencsökkenés tapasztalható -összegezte Szmilkó Gabriella.
A piackutatásról megkérdeztük Kalocsai Lászlót, a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet birtokigazgatóját /képünkön/, aki egyet értet azzal, hogy megváltoztak afogyasztói szokások, ugyanakkor a vörösborral és a rozévalszemben előtérbe kerültek a pezsgők és a száraz fehér borok. Mint mondta vannak olyan országok, amelyekbennincs olyan hagyománya a borfogyasztásnak, mint Magyarországon: ilyen Anglia, Dánia, Hollandia, vagy Belgium, ahol az egy főre jutó fogyasztás érdekes módon sokkalmagasabb, mint idehaza. A mindennapi szokásokon és a szemléleten kellene változtatni a szakember szerint a bormarketingre fordított összeg növelésével és a hatékony oktatással.
A bor a különleges és drága élvezeti cikk megítélésének irányába halad és fennáll a veszély, hogy hosszú távon teljesen elkopik a hagyomány, és az az imázs, miszerint a bor a mindennapok alkoholos itala.
A 18-35 éves magyar fiatalok körében végzett ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. vezetője elgondolkodtató következtetéseket vont le: „Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A bor kipróbálását leginkább kellemes íze és felpezsdítő, vagy lazító hatása motiválja. A borkedvelőkés a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget”.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció
.jpg)
.jpg)
.jpg)