Megdöbbentő vízvizsgálati eredmények a MATE kutatóitól a víz világnapján

Antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói. Magyarország több száz pontján vizsgáltak két közegészségügyi szempontból kritikusnak számító baktériumfajt a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói. A talajban, talajvízben, felszíni vízben és szennyvízben egyaránt előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumfajok részletes vizsgálata révén pontosabb kép rajzolódott ki a hozzájuk kapcsolható lehetséges környezeti kockázatokról. A vizsgálatok eredményeit a március 22-i Víz világnapjához kötődően tekintjük át.

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló mikroorganizmusok, azaz az antibiotikum-rezisztenciaterjedésének köszönhetően az elmúlt időszakban számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából.

Mindez Európában évi 33.000 halálesetért és 1,5 milliárd euró egészségügyi költségért tehető felelőssé, a fertőző betegségek leküzdése pedig egyre nagyobb kihívást jelent az orvostudomány számára. 

Az már korábban ismert volt a kutatók előtt, hogy ezek az antibiotikum-rezisztencia gének és a rezisztens sejtvonalak jelen vannak a környezetben is, hosszútávú hatásaikról azonban jelenleg elenyésző ismeretekkel rendelkezünk. E hatások pontosabb feltárása érdekében a MATE Akvakultúraés Környezetbiztonsági Intézet Környezetbiztonsági Tanszékének kutatói több mint 15 éve vizsgálják a tématerületet.

„Vizsgálataink során Magyarország teljes területén több mint ezer talajból, talajvízből, felszíni vízből és szennyvízből származó környezeti minta feldolgozásával azonosítottuk a Pseudomonasaeruginosa és Acinetobacter baumannii baktériumfajok jelenlétét. Ezek az ismert, kórházikörnyezetben is előforduló baktériumok az Egészségügyi Világszervezet prioritási listája alapjánkritikus besorolású fajoknak számítanak, ugyanakkor gyakran kimutathatók környezeti mintákból is” – mutat rá Dr. Kaszab Edit egyetemi docens, a Környezetbiztonsági Tanszék vezetője.

A MATE kutatói a fenti vizsgálatok során első ízben azonosítottak szénhidrogénnel szennyezett talajvízből multirezisztens A. beijerinckii baktériumtörzset, valamint olyan környezeti eredetű P. aeruginosa baktériumtörzseket, amelyek legalább három antibiotikumhatóanyag-csoporttal szemben elleállóak, és egyben képesek a szénhidrogén-biodegradációra is. Megállapításuk szerint ez utóbbi faj a szénhidrogénnel szennyezett kárhelyeken akár a mikrobiális közösség domináns tagjává is válhat, hiszen környezetszennyező anyagok széles körét képes szénforrásként hasznosítani.

A kutatók laboratóriumi kísérletekkel azt is igazolták, hogy egyes növényvédőszerek használata jelentősen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztenciát, így egyes glifozát tartalmú növényvédőszerekesetében igazolták, hogy azok jelentősen, akár tizenhatszorosára növelhetik a P. aeruginosa faj imipenem antibiotikummal szembeni ellenállóképességét. 

Ezek az eredmények jelentősen hozzájárultak a környezetegészségügyi szempontból jelentős baktériumfajok kockázati profiljának újraértékeléséhez. A MATE-n folyó kutatások alapján a jövőben hatékonyabb intézkedések tehetők a rezisztens sejtvonalak terjedésének nyomon követésére és a környezeti antibiotikum-rezisztencia mozgatórugóinak feltárására.

Kapcsolódó cikkek:

MATE2030: a zöld jövő szolgálatában

A MATE2030 stratégia megalkotásával a jövő agrárgenerációjának képzését, az innovációk megteremtését, a tudásintenzív mezőgazdaság erősítését, a nemzeti versenyképesség növelését, a zöld jövő további építését, az agrárközösség összefogását és a vidék-város közötti kohézió elősegítését tűzte zászlójára a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Növényvédőszer-hulladék: fontos határidő közeleg

A növényorvos kollégák részére idejében kiment a felhívás, mely szerint a történelmi növényvédőszer-hulladékok készlet felmérését online kérdőív kitöltésével 2024.02.28-ig meg kell küldeni!

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink