Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Magyarországon a növényvédelmi tevékenység állami felügyeletét látja el. A növényvédő szereket használó gazdálkodóknak számos alapvető szabályt kell betartaniuk, amelyeket a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih ellenőriz. Ezért hírportálunk megkereste a növényvédelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságot, hogy ismertessék a legfontosabb tudnivalókat, amiket a gazdálkodóknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy működésük ezen a téren is a szabályoknak megfeleljen, valamint hatékony termelési tevékenységük lehessen.
A növényvédelmi tevékenység jogszerűségét és előírások betartását a vármegyei kormányhivatalok végzik, de kivételes esetekben a Nébih is eljárhat elsőfokú hatóságként – szögezte le a hatóság, hozzáfűzve: a jogszabályok részletezik a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírásokat, például a növényvédelmi tevékenységről szóló rendeletet, a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendeletet, valamint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló rendeletet.
.jpg)
A fontos szabályok közé tartozik, hogy csak a Nébih engedélyével rendelkező növényvédő szereket lehet használni Magyarországon, amelyek a hatóság adatbázisában ellenőrizhetőek. A növényvédő szerek használatával kapcsolatos előírásokat maradéktalanul be kell tartani, és az intézkedéseket a környezetvédelem, valamint az emberi egészség védelme érdekében kell végrehajtani. (Növényvédő szerek adatbázisa itt található a Nébih honlapján:
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso )
A gazdálkodóknak az integrált növényvédelem általános elveit kell követniük, és a növényvédő szereket speciális tárolókban kell elhelyezniük. (Egyébként az integrált növényvédelem az egészséges növény fejlődését helyezi előtérbe elősegítve, hogy a lehető legkisebb legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, és előmozdítva a károsítók elleni természetes védelmi mechanizmusok erősödését is.) Valamint permetezési naplót és raktárkészlet-nyilvántartást is vezetniük kell. Lejárt szavatosságú növényvédő szereket tilos felhasználni. Az öt évnél idősebb növényvédelmi gépeket 3 évente műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, és a légi permetezés csak engedélyezett kijuttatási terv alapján végezhető.
A szóban forgó alapelveket be nem tartó gazdálkodók szankciókra számíthatnak. A szankciók típusa és mértéke a jogszabálysértés súlyától függ. Lehet figyelmeztetés vagy bírság, és a szankciók között szerepelhet a tevékenység felfüggesztése vagy a termék felhasználásának tilalma is. A bírságokat a 2008-ban hatályba lépett XLVI. törvény (Éltv) szabályozza, összegét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről intézkedő jogszabály, valamint az élelmiszerlánc felügyeletével kapcsolatos rendelet írja elő, a legmagasabb összegük százötvenmillió forint, a legkisebb összegük pedig tizenötezer forint
A növényvédő szerek engedélyezése során a hatóság számos szempontot vesz figyelembe. A növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése EU-szinten történik, míg a készítmények jóváhagyásáról a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a zonális rendszer alapján. Az engedélyezés alapkövetelménye a jogszabályban előírt dokumentáció hiánytalan benyújtása. A készítmények értékelése szerteágazó területeken történik, mint a biológiai hatékonyság, humán toxikológia, a készítményekben található szermaradék, vagy az ökotoxikológia és környezeti sors. A részletes vizsgálati jelentések alapján határozzák meg a készítmények veszélyességi besorolását, illetve ezek alapján történik a készítmény forgalmi kategóriájának megállapítása is.
Az EU-szinten történő hatóanyag jóváhagyás és visszavonás eredményeként az uniós tagállamok dönthetnek egy adott hatóanyaggal engedélyezett készítmény jóváhagyásának visszavonásáról, ha annak kockázata elfogadhatatlan az egészségre vagy a környezetre. Az érintett készítmények engedélyét a tagállamoknak a türelmi idők meghatározásával vissza kell vonniuk.
Az EU-n belüli növényvédőszer hatóanyagok és készítmények jóváhagyása és visszavonása az 1107/2009 EK rendelet alapján történik, ez a rendszer a legszigorúbb elvek és kritériumok szerint működik a világon. Azoknak a növényvédőszer-készítményeknek, amelyeket az egyes tagállamok visszavontak, más alternatívák állnak rendelkezésre a termelők számára. Ugyanakkor a gazdák gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezekről az alternatívákról – hívja fel a gazdák figyelmét a Nébih.
Kiemelik: a növényvédő szerekkel foglalkozó szakemberek és szervezetek, például a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, nagy segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak a forgalomból kivont szereket helyettesítő készítmények sikeres felkutatásában és alkalmazásuk elősegítésében. Az eltérő növényvédelmi technológiák alkalmazása is lehet megoldás a forgalomból kivont növényvédő szerek helyett. A hatóság aláhúzta: ezen szakmai támogatások révén a gazdálkodók képesek lehetnek hatékonyan kezelni a változó szabályozási környezetet és a kihívásokat a növényvédelemben.
Az Európai Unió Bizottsága 2023 júliusában készítette el a glifozát megújítására vonatkozó jelentését az AGG(négy tagállamot összefogó értékelő munkacsoport), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szakértőinek véleménye alapján. Az EFSA véleménye szerint nem azonosítottak kritikus területet a glifozát esetében, ugyanakkor vannak nem véglegesített területek. Ezek a területek azonban nem jelentenek akadályt a hatóanyag megújítása és a glifozátot tartalmazó készítmények engedélyezése szempontjából.
A glifozát hatóanyag megújítása 10 évre történt, a Bizottság (EU) 2023/2660 sz. végrehajtási Rendeletében előírt módon, amely lehetővé teszi a glifozát tartalmú készítmények további felhasználását a termelők számára. Ehhez az engedély tulajdonosoknak szükséges megújítaniuk a glifozátot tartalmazó készítményeiket, ha továbbra is kívánják azokat forgalmazni a piacon.
A hatósági összefoglaló közli: Magyarországon az Európai Növényvédelmi Szövetség által becsült adatok szerint a nem engedélyezett és hamisított növényvédő szerek használata az agrárpiac körülbelül 3-4 százalékát teszi ki. Az európai szintű helyzethez képest ez egy alacsonyabb arány, ugyanakkor továbbra is jelentős kihívást jelent a hatóságok számára.
A Nébih kitér arra, hogy az Európai Növényvédelmi Szövetség adatai szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 5-7 százaléka érintett hamisításban és feketekereskedelemben. Azonban Kínában és Indiában a nem engedélyezett növényvédő szerek aránya ennél magasabb, elérve a 30, illetve a 20 százalékot a becslések szerint.
A magyar hatóságok az elmúlt évek során, hasonlóan az EU többi tagállamához, aktívan felléptek az illegális növényvédőszer-kereskedelem ellen. Az uniós Silver Axe elnevezésű művelet keretében több tonna hamisított növényvédő szert foglaltak le. Azonban feltételezhető, hogy a lefoglalt mennyiség csak a jéghegy csúcsa, és a valódi mennyiség jóval nagyobb. Ezek a hamisított szerek gyakran jutnak be Magyarországra az EU-n kívülről, különösen a Távol-Keletről.
A világhálón keresztül történő illegális és hamisított készítmények forgalmazása további problémát jelent. Ez a jelenség a növényvédelmi szektorban komoly kockázatokat hordoz. Ezen a területen a hatóságok szinte teljesen tehetetlenek, és a globális jelleg miatt nehezen követhetőek és szankcionálhatóak mind az előállítók, mind pedig a terjesztők.
Mindezzel összefüggésben az Európai Unióban zajló zöldítési folyamatról is említést kell tenni, mivel az a növényvédő szerek használatának csökkentését is célozza. Már évek óta tart ez a folyamat, és ennek eredményeként Magyarországnak az EU-ba történt csatlakozása óta számos növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonták vissza emiatt. Ez a folyamat a legszigorúbb biztonsági követelmények érvényesítése érdekében történik, mivel az uniós felülvizsgálatok során nem bizonyosodott be, hogy a visszavont növényvédő szerek hatóanyagai megfelelnek a biztonsági követelményeknek.
Az Európai Bizottság 2022 júniusában bemutatott, a fenntartható növényvédelemről szóló irányelvjavaslata kiemeli a fenntartható növényvédelem fontosságát a környezeti és az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében. Ugyanakkor vitatható pontként merül fel a tagállamok számára a kötelező csökkentési célok meghatározása. A tervezethez készült hatástanulmány hiányosságai miatt az élelmiszer-ellátásra és a gazdálkodók versenyképességére gyakorolt hatásokra vonatkozóan csak találgatásokra van lehetőség – jegyzi meg a Nébih.
Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel történő kizárólagos ellátás esetén felmerül a kérdés – tájékoztat a hatóság –, hogy elegendő mennyiségű termény előállítása lehetséges lenne-e az EU lakosságának szükségleteinek fedezésére. Rögzítik azt is, hogy az ökológiai gazdálkodásra irányuló támogatások részben a termelési veszteségek és többletkiadások ellensúlyozására szolgálnak. Bár az ökológiai gazdálkodásnak szerepe van a termelésben, a fenntartható élelmiszer-ellátás hosszú távú biztosítása érdekében valószínűleg az integrált növényvédelem marad a járható középút, amely lehetővé teszi a megfelelő mennyiségű és minőségű termény előállítását.
A precíziós gazdálkodás célja – emeli ki a Nébih –, hogy a mezőgazdasági termelést hatékonyabbá, környezetkímélőbbé és jövedelmezőbbé tegye, alkalmazva a legkorszerűbb műszaki, informatikai és állománykezelési technológiákat. A növényvédelem terén a precíziós technológiák elsősorban azt célozzák, hogy a károsítók elleni védekezés optimális időpontban és a szükséges mennyiségű növényvédő szerrel történjen. Ezért rendszeres károsító felvételezések elvégzése szükséges, amelyek pontosan meghatározzák a károsítók fejlettségét, egyedszámát és elhelyezkedésüket az állományban.
A precíziós növényvédelem célja pedig az, hogy foltkezelések formájában alkalmazzák a védekezést, csökkentve ezzel a növényvédőszer-felhasználást és a környezeti terhelést. A multispektrális kamerák és térinformatikai módszerek alkalmazása lehetővé teszi például a gyomok elleni precíziós beavatkozásokat és esetenként növényvédőszer-mentes kezeléseket. A permetezésre alkalmas drónok is segíthetnek a károsítók elleni precíziós védekezésben, különösen nagy területeken. Magyarországon már rendelkezésre áll olyan csalétkezésen alapuló technológia, amely a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen hatékonyan alkalmazható.
Ugyanakkor fontos megjegyezni – hívja fel a figyelmet a hatóság –, hogy a drónokkal végzett precíziós növényvédelem még nem teljeskörűen megvalósítható az EU-ban, mivel hiányzik az egységes kockázatértékelési rendszer a drónokkal kijuttatható növényvédő szerek esetében.
A monitoring- és permetező drónok, ha helyesen vannak beállítva és szakszerűen üzemeltetik őket, számos előnnyel járnak, például fokozott hatékonyság a felvételezések során, gyors és hatékony foltkezelés, a magas növénykultúrák egyszerűbb kezelése, és a nehezen megközelíthető területeken való alkalmazhatóság. Azonban az alkalmazásuknak is vannak kockázatai, például a permetszer elsodródásból fakadó öko- és humántoxikológiai kockázatok.
A precíziós technológiák alkalmazása csak akkor életképes, ha a felhasználók tisztában vannak az alkalmazás korlátaival és kockázataival, és ha azokat felelős módon használják. Ehhez szükséges a nagy mennyiségű és jó minőségű adatok és információk rendelkezésre állása, azok szakszerű értékelése és az alkalmazás során történő folyamatos monitorozás – tartalmazza az összefoglaló.
Megemlítik azt is, hogy a Nébih kiemelt figyelmet fordít a magyarországi növényvédelem területén az aktuális kihívásokra és fejlesztésekre. A Kiskultúrás Munkacsoport 2019-ben jött létre, és fő célja, hogy a hazánkban kiskultúraként nyilvántartott növények számára is rendelkezésre álljon megfelelő számú, engedélyezett növényvédőszer. Az elmúlt évben 41 készítmény kapott engedélykiterjesztést 241 kiskultúrára, míg idén 80 készítmény engedélyét bővítették ki 482 kiskultúrával.
A készülő Európai Fenntartható Szabályozás (Sustainable Use Regulation, SUR) célkitűzéseihez is kapcsolódva a kémiai hatóanyagok felhasználása mellett a mikrobiológiai hatóanyagok, ill. készítmények egyre szélesebb körben történő elterjedését és a gazdák/termelők által történő felhasználását szeretnénk elősegíteni. A Nébih fontosnak tartja, hogy a hatóanyaggyártók is erre egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a mikrobiológiai, ill. kis-kockázatú hatóanyagok előállítására. Kis kockázatú készítményt csak abban az esetben engedélyezhet a hatóság, amennyiben kis kockázatú hatóanyagok állnak rendelkezésre a növényvédő szer készítmények engedélyezéséhez.
Az Integrált Növényvédelem bevezetése nagy lépés volt a környezettudatos növénytermesztés irányába. Az általános elvek már több mint 11 éve szerepelnek a növényvédelmi tevékenységről szóló rendeletben, és a gazdálkodóknak, termelőknek és szakirányítóknak kötelező ezeket betartani. Az Integrált Növényvédelem alkalmazása érdekében a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok évente ellenőrzik a termelők növényvédelmi tevékenységét.
A Nébih által kialakított online elektronikus rendszer (eGN) többek között a növényvédő szerek felhasználásáról vezetett nyilvántartásokat is tartalmazza (permetezési napló), ami a termelőket is segítheti a saját tevékenységük átláthatóságának növelésében. Egyúttal a rendszernek köszönhetően hatékonyabb hatósági ellenőrzés is biztosítható, amely az élelmiszer-biztonság szempontjából kiemelkedő fontosságú.
Az elmúlt időszakban a drónos növényvédelem területén is jelentős előrelépések történtek. A Nébih segítette a szabályozási környezet kialakítását, és létrehozta a növényvédelmi drónpilóták hatósági nyilvántartását. A drónok, szerepe a precíziós növényvédelemben jelentősen megnövekedhet a jövőben. A Nébih kiemelten kezeli a jövőbeli kihívásokat, különösen a peszticidek fenntartható használatával kapcsolatos uniós tervezetet. A hatóság célja az együttműködés a többi tagállammal a tervezet kedvezőbb módosítása érdekében, és ez a feladat prioritásként szerepel a Magyarországra váró uniós elnökségi feladatok között.
novenyvedoszer.hu
.jpg)
