Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.05.18

Szaglásukkal csalhatjuk el a hernyókat a terményekről

2024.04.20

A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.

A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.

Kép: Káposztalepke hernyói (forrás: ng.24.hu)

E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó.
A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.

Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk.

A termesztett káposztaféle növények közé olyanokat kell ültetni, amelyek riasztólag hatnak a rovarra, és ezt tovább fokozhatjuk, ha máshol pedig egyéb, a hernyó által szintén fogyasztott növényt biztosítunk. Ennek segítségével elcsalható a terményekről.

Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.

Ezeket is olvasta már?

Sikeres innováció segíti a tej fehérjefrakcióinak gyors és hatékony szétválasztását

2024.03.26

A 32. Magyar Innovációs Nagydíj bíráló bizottsága sikeres innovációnak minősítette a MATE égisze alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. fejlesztését – jelentették be az Országház Felsőházi Termében rendezett díjkiosztó ünnepségen. Az elismert eljárás az eddigieknél gyorsabban és nagyobb felbontás mellett képes a tej fehérjefrakcióinak, azon belül is a béta-kazein A1 és A2 variánsainak szétválasztására....

Megdöbbentő vízvizsgálati eredmények a MATE kutatóitól a víz világnapján

2024.03.22

Antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói. Magyarország több száz pontján vizsgáltak két közegészségügyi szempontból...

Karotinoid tartalom a magyar zöldségekben

2024.03.07

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara vizsgálatot végzett a sárgarépában és a paradicsomban lévő karotinoidok mennyiségi kimutatására vonatkozóan. A karotinoidok s...

Génszerkesztés a jövő útja a növénynemesítésben

2024.02.29

A génszerkesztés EU-s engedélyezése a megkérdezett szakemberek szerint új perspektívákat nyithat a növénynemesítésben - erről számol be az agroinform.hu legújabb ci...

Így befolyásolja a hőstressz a búza termését

2024.02.23

Az elmúlt időszakban a Magyar Kutatási Hálózat, azaz a Hun-Ren Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (ATK MGI) Genetikai Variabilitás Kutatócsoportj...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.