Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.05.18

GMO-mentes magyar szója: miért nem termelünk többet?

2024.04.18

A bátrak már elvetették az idei szóját, hiszen a talajhőmérséklet már megfelelő, ám az óvatos gazdák kivárnak, nehogy a tavaszi fagyok tönkre tegyenek mindent. Az újmohácsi Margitta sziget az ország nagy szója-központja, az ottani párás levegő és megfelelő csapadék ideális a nem hosszú tenyészidejű növénynek. Az országos szója vetésterület eddig folyamatosan csökkent, de az elmúlt évek nehéz kukorica és gabonahelyzete miatt idén megint többen érdeklődnek iránta.

Kicsit ellentmondásos, hogy amíg állati takarmányként rengeteg szóját importálunk, a saját, garantáltan GMO-mentes szójánk általában elhagyja az országot. Mivel a fehérjeigény Európa-szerte növekszik, várható, hogy ismét népszerű lesz a szója Magyarországon, amiből utoljára a nyolcvanas években vetettünk igazán sokat. A növénnyel évtizedek óta foglalkozó Éberhardt György, a mohácsi Margitta sziget 92 Kft.ügyvezetője a Kossuth Rádióban a kilátásokról is beszélt.

A talaj hőmérséklete miatt többen elkezdték a szója vetését, így tettek a Duna bal partján is, a Margitta szigeten, melyet minden oldalról víz vesz körül, bár az utóbbi években szárazság volt, de a pára azért segít a szójának.


-Fajtáink középérésű szóják, ami azt jelenti, hogy augusztus végétől szeptember végéig tart a betakarítás. A bevétel pedig évjárat kérdése, ugyanis a csapadékellátás a szója virágzásakor az ideális, így ilyenkor 4,5 hektárt is el lehet érni. Az öntözésfejlesztés kérdése sokkal bonyolultabb, mint azt első hallásra gondolnánk, ugyanis korábban öntöztünk, de a víz és az egyéb költségek megdrágították a termelést, de most megint előtérbe került a fejlesztés, mert nincs más lehetőség. Van is rá 75 százalékos vissza nem térítendő támogatás a sikeres pályázat esetében -hangoztatta a termelő.
Szójából nem vagyunk önellátók, de voltak olyan külföldi befektetők, akik azért jöttek hozzánk, hogy a hazai GMO-mentes szóját megvásárolják. Rossz hír, hogy önellátók a továbbiakban sem leszünk szójából, ugyanis az állattenyésztés igénye nagy annak ellenére, hogy visszaesett a tenyésztés, de még így is 600 ezer tonna génmódosított szójadara érkezik az országba. A hazai termesztők GMO-menteset termelnek, ugyanis idehaza nem kerülhet a földbe génmódosított vetőmag.

Nagy a fehérjeigény, de követi-e ezt a szója?
A nyolcvanas évek már indítottak fehérjeprogramot, amelynek hatására akkor megemelkedett a szója vetésterülete 82 ezer hektárra, de ha napjainkban kihasználnánk azokat a területeket, amelyek országszerte alkalmasak a szója termesztésére a csapadék és a mikroklíma miatt, akkor 150 ezer hektáron is lehetne ezt a növényt termelni, ami jelentős növekedésnek számítana.

Az elmúlt években viszont ennek az ellenkezője tapasztalható, ugyanis visszaesett a vetésterület, tavaly a 60 ezret sem érte el. Ebben az évben újra figyelnek a termelők a szójára és ennek az oka az, hogy a gabonafélék áresése annyira drasztikus volt, hogy aki számol egy kicsit, akkor azt látja: a hagyományos, nem minőségi, hanem tömeg búzával és kukoricával a piacon nem sokat lehet kezdeni. 


Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Ezeket is olvasta már?

Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

2024.04.24

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják....

Günzer Tamás lett az év bortermelője

2024.03.05

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló...

Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny

2024.03.05

Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy...

Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését

2024.02.20

A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé...

Ezekre pályázhatnak idén a hazai borászatok

2024.01.29

A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.