A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk. A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben. - írja a National Geographic az ng.24.hu oldalán.
A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.
Kép: Káposztalepke hernyói (forrás: ng.24.hu)
E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó.
A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.
Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.
„Nagyon jó részt venni egy új cég felépítésében, mert így teljesen más szemmel látja az ember a működését, mint amikor egy kész, összerakott rendszerben dolgozik és abba kell különböző változásokat belevinni.” A 3 évvel ezelőtt alapított Agrolink Zrt. első alkalmazottjainak egyike, Mészárosné Magyar Katalin így emlékszik vissza a nem is olyan távoli múltra. Az alkalmazotti státusz azonban nem sokáig tartott, hiszen rövid időn belül vezérigazgatója lett a cégnek. Immár 15 éves az elköteleződése a mezőgazdaság mellett, ahol köztudottan nincs két egyforma év. Ez a változatosság adja egyben a kihívást is számára. ... ➜
Szó szerint a nulláról kellett egy közraktárat felépítenie a Korona Közraktár Zrt. értékesítési vezérigazgatójaként Réther Zsuzsannának. Szerencsére most sem vol... ➜
Sikeres női vezetőket bemutató sorozatunk mai szereplője az a Sánta Éva, akinek egy eldugott kis Békés megyei faluban kezdődik a története, mégpedig Bélmegyeren. Itt n... ➜
Szigli Zoltán, a Székesfehérvár határában található Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója /képünkön középen/ a kihívások által erősödött meg igazán, hi... ➜
Magyarország Legszebb Birtoka. Az Év agrárembere. Ma már nagyon kevesen vannak azok, akik ne hallottak volna erről a két díjról. Sőt, ahogy telnek az évek, egyre inkább ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.