A gubacsatkák növényi nedvekkel táplálkozó kártevők, amelyek a fajra jellemző elváltozásokat okoznak a gazdanövényeiken. Egyes fajaik a károsítás nyomán képződött gubacsokban élnek és szaporodnak, más részük szabadon, a levelek fonákán találhatók. Kártételük arról ismerhető fel, hogy szívogatásuk következtében a leveleken gubacsszerű kinövések, szemölcsök képződnek, de néha a termésen is látható a károsításuk.
Cikkünkben bemutatjuk a körte-gubacsatkát, a dió szemölcsös- és nemezes gubacsatkáját, és a szilvakéreg-gubacsatkát. Mutatjuk kártételüket és az védekezési lehetőségeket.
Körte gubacsatka
A körte-gubacsatka károsításakor a szívogatás hatására a leveleken 2-3 mm nagyságú, mindkét oldalon kidomborodó, kezdetben halványzöld, később pirosas vagy sárga gubacsok, úgynevezett himlők fejlődnek ki, amelyek fonáki részén egy igen kis kerek, besüppedő nyílás van.
A gubacsok egy idő múlva elfeketednek és ellaposodnak. A fakadó leveleken a himlők gyakran a főér mindkét oldalán szabályos sorban vagy sorokban helyezkednek el.
Gubacsatka körtefán
Forrás: agroforum.hu
Az elhaló himlőket az atkák elhagyják, a hajtásokon felfelé vándorolnak, majd a fiatal leveleken szívogatásukkal újabb gubacsok képződését váltják ki.
Erős fertőzés esetén különösen a fiatal fák maradnak vissza a növekedésben, és korai lombhullás is megfigyelhető rajtuk. Idősebb körtefákon a fertőzés inkább feltűnő, mint káros. Évente több (akár 5-6) nemzedéke fejlődik. A kifejlett egyedek telelnek a rügypikkelyek alatt.
Az áttelelő egyedek a tél végi lemosó permetezéssel gyéríthetők, felszaporodásuk esetén a kártétel a tenyészidőszakban felszívódó rovarölő szerek vagy atkaölő szerek felhasználásával mérsékelhető. Fertőzött fákról nem szabad szemzőhajtást és oltóvesszőt szedni.
Dió szemölcsös- és nemezes gubacsatkája
Diófáknak két gubacsatka kártevője ismert: a szemölcsös gubacsatka (Eriophyes tristriatus) és a nemezes gubacsatka (Eriophyes erineus). Kárképük könnyen megkülönböztethető.
A szemölcsös gubacsatka esetén apró, 1-2 mm méretű, kör alakú, a levél színe felé kiemelkedő szemölcsszerű képletek, dudorok jelennek meg a hajtásvégi, csúcsi leveleken.
Az élénksárgás, vöröses színű gubacsok gyakran sűrűn borítják a zsenge leveleket. Általában egymás melletti, szomszédos leveleket lepik el a kinövések, gócban, azonos hajtáson jelennek meg a fertőzött levelek.
Szemölcsös gubacsatka
Fotó: dr. Némethy Zsuszanna
A nemezes gubacsatka az előbbinél nagyobb, 2-8 mm-es telepei a levél színe felé hólyagszerűen kiemelkednek, mellék-erek által határoltak, színűk azonos a levél színével. A gubacs hátoldalán kezdetben fehér, később barna színűvé változó szöszös bevonat fejlődik.
Nemezes gubacsatka
Fotó: dr. Némethy Zsuzsanna
A gubacsatkák a diófa rügyeiben telelnek a rügypikkelyek alatt, és rügypattanás után bújnak elő. Apró (0,2 mm), szabad szemmel nem látható állatok, melyek jelenlétét csak a szívogatás nyomán kifejlődő gubacsok jelzik. Általában nem károsítják súlyosan a fákat, viszont feltűnő a kártételük. Kémiai védekezés általában nem szükséges ellenük. A fertőzött hajtásokat érdemes lemetszeni, eltávolítani a fáról a megjelenésük után.
Szilvakéreg gubacsatka
A szilvakéreg-gubacsatka egyedüli tápnövénye a szilva. A kifejlett atka teste hengeres, 0,12-0,14 mm hosszú.
Szívogatásának következtében apró, gombostűfej nagyságú, gömbölyded gubacsok képződnek a rügyek, a hajtások, majd a vesszők tövében. Színük eleinte zöldes, majd barna, végül a kéreg színével megegyező. Erősebb fertőzés esetén a gubacsok csoportosan helyezkednek el és gyűrű alakban veszik körül a hajtás, illetve a vessző tövét.
Szilva gubacsatka
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
Életmódja nem teljesen tisztázott. A kifejlett atkák telelnek át a gubacsokban. Tavasszal az atkák elhagyják a gubacsokat, az új hajtásokra vándorolnak és azok tövén megkezdik károsításukat, aminek következtében új gubacsok képződnek.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, novenydoktor.hu
Aktuális kihívások: levéltetű, körtebolha
Az előző időszak meglehetősen hűvös de csapadékszegény időjárást április utolsó hetében egy markáns időjárási front változtatta meg. Az egész országot érintő csapadékzóna végre...
Idén jó előjelekkel indul a vöröshagyma szezonja, hiszen a korai felmelegedés olaszországi körülményeket tudott biztosítani a növénynek. Vetésforgónál a hagyma mellett jól társítható a burgonya és a gyökérzöldségek, hiszen ezeknek a betakarítási folyamataiban – így a gépesítésben – nagyon nagy a hasonlóság. Ezekkel a növényekkel növelni lehet a gazdaságosságot és a piacra jutást. S hogy valóban hazai földben termett hagymát vásároltunk-e, ahhoz egy jó tanáccsal szolgál a szakember: barna színűnek kell lenni a külső páncélnak, mert a holland például sárgásabb. Összességében tehát jó hír, hogy növekedhet a hagyma vetésterülete itthon, ebben a zöldségben igazán van lehetőség, ám csak öntözési lehetőséggel együtt. Akár önellátók is lehetnénk és a magyar földben termett vöröshagyma igen jó minőséget képvisel. A földön, ha van rá lehetőség még a gyomirtás is automatizálható. A világ hagymafogyasztása- és igénye ráadásul folyamatosan nő. ... ➜
Eddig szépen fejlődtek a diófák. Azonban a május 12-én körbejárt fiatal fán már valamelyik baktériumának és a gnomónia gombájának a tüneteit is megtaláltam. - hí... ➜
A kajszin, a szilván, a cseresznyén és a mandulán is erősödik a levéllyukacsosodást okozó gombának, a sztigminának a fertőzése. - írja legújabb növényvédelmi elő... ➜
Hazánkban az öntözési beruházások az agráriumon belül talán a legkomolyabb fejlesztésnek számítanak, amelyeknek a vége látványos megtérüléssel zárulhat. A termel... ➜
Megjelent Radácsiné Dr. Hári Katalin legújabb házikerti károsítók csapdafogási eredményei, illetve a webkamerás csapdafogási értékelések. A keleti gyümölcsmoly raj... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.