Élő kövület a kertben: a sokszínű Ginkgo fajták
2024.04.22
A növénynemesítők munkáját megszámolhatatlan kertészeti változat és fajta dicséri. Abban az esetben is ilyen „problémával” találjuk szembe magunkat, amikor egy fajt vizsgálunk. Nincs ez másképp a Ginkgo biloba esetében sem, hiszen, legyezőszerű levelei és aranysárga őszi lombszíneződése egyaránt hozzájárul a népszerűségéhez, melyet csak fokoz a nagymértékű tűrőképessége, így kertünk növényei között mindenképp érdemes helyet szorítani számára.
A legyezőszerű levelek sok ember szívét meghódították már (kép forrás: unsplash)
A Ginkgo biloba nemesítése hosszú évtizedekre visszanyúló folyamat, mely eredményeként több száz fajta született. Ezek mindegyikét szinte lehetetlen bemutatni, azonban az érdekes és különleges fajták közül szemezgetve, azokon keresztül mutatjuk be röviden a Ginkgo nemesítés főbb állomásait és célkitűzéseit.Az első ilyen fontos állomáskő az 1950-60-as évekre tehető, mely időszakban kiemelt figyelem övezte ezt a fajt és a nemesítés iránya a települési felhasználásra való koronaforma kialakítása volt. Ennek a munkának egyik kiemelkedő alakja egy princetoni faiskola volt, ahol városi telepítésre szánt fajták közül a ’Princeton Sentry’-t mindenképp meg kell említenünk, ugyanis a fajta alapját adó, oszloposabb növekedésű fát 1940-ben ültették a Philadelphia állam-beli (USA) Roosevelt Boulevard-on utcai faként, többedmagával együtt, ezek közül 1967-ben választották ki egy oszlopos növekedésű egyedet, melyet a Princeton faiskolában szaporítottak tovább és ebből született meg végül a ’Princeton Sentry’.
A Ginkgo széles tűrőképességének köszönhetően városi fafajként is telepíthető (kép forrás: unsplash)
Az említett oszlopos növekedés mellett számos más koronaforma is megjelenik a fajták között így például az ovális, a szétterülő (’Compacta’), az ernyőző, a gömb (’Ball’), a csüngő (’Nelleke’) és a kúpos (’Eiffel’) koronaformára találhatunk példát. A különleges koronaforma egy vonzó tulajdonság, mely egyedibb megjelenést és sokrétűbb felhasználást tesz lehetővé.
Koronaforma példák: Szétterülő, gömb és kúpos forma (kép forrás: Kortalan fa c. könyv)
A fajta és a koronaforma kialakulását egy legenda is övezi, melynek alapját azok a feltételezések adják, miszerint a torz növekedését az okozta, hogy a fiatal fát cseréppel együtt ültették végleges helyére. Ez a feltételezés azonban nem igaz, melyet az is alátámaszt, hogy a kertben található termő (nőivarú) Ginkgo-k magoncai között sok hasonló forma figyelhető meg.
A Prágai Botanikus Kert „cseréppel” ültetett Ginkgo fája (kép forrás: Kortalan fa c. könyv)
A bemutatott fajtákon és történeti érdekességeken túl mindenképp meg kell említenünk a nemesítés hazai vonatkozásait, ugyanis dr. Barabits Elemér fenyőnemesítő nevéhez kötődik az egyik Magyarországon széles körben telepített fajta ’Barabits Sztráda’ (syn. ’Globosa’) nemesítése. Szintén hozzá köthetők a ’Linea’, a ’Hunor’, a ’Katlan’ és a ’Kitsi’ (’Kicsi’) fajták is. Ez utóbbi esetében a maga a névadás is figyelemfelkeltő, ugyanis a ’Kitsi’ név a keleties hangzást feltételezi és méreteiből adódóan (1,2-4 m kifejlett magasság) egy bonsai fának is alkalmas fajtáról van szó.
A Ginkgo nemesítése – mint bármely más növény esetében – egy érdekes és sok szakember munkáját igénylő folyamat, melynek története hosszú időszakot ölel fel, ennek az áldozatos munkának láthatjuk az eredményét a faiskolai kínálatokban és egy ilyen fajta telepítésével nem csupán egy növénnyel, hanem annak történetével is gazdagabb lesz a kertünk.
Szerzők:
Horotán Katalin, Kisvarga Szilvia, Orlóci László
.jpg)