Van kiút a rossz állapotú talaj minőségének javításában

2023.11.30

Talajaink rossz állapotban vannak. A gazdálkodók főként csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, mivel abban termesztik a növényeket. Ehhez képest a talaj legalább másfél-két méter vastagságú. Az országban a termőréteg fele már hiányzik, ezért minél inkább leépül a talaj biológiai aktivitása, a növények annál kevésbé tudják felvenni a vizet és a tápanyagot. Így hosszabb távon előfordulhat, hogy még a megfelelő műtrágya kijuttatása mellett sem tudunk olyan terméseredményeket elérni, mint korábban.
 
Az Alap a talaj című országos road-show egyik életre hívója, elindítója Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, aki 27 éve foglalkozik a magyar termőtalajok állapotának a javításával,  ő is visszaigazolja azt a tényt, hogy mind szerkezetében, mind pedig mikrobiológiájában a termőterületek elszegényedése tapasztalható. Mint mondja, változó, hogy hol jó és hol nem  a talaj állapota, tehát  a tendencia nem megfelelő. Az elmúlt évtizedekben a talaj termőrétege - amely a növénytermesztés szempontjából igen lényeges és fontos - elkezdett csökkenni. Sok helyen látni azt, hogy 10-20 centiméteres vastagságú ennek a mértéke, és az alsóbb talajrétegek a növény- és talajművelés szempontjából nincsenek kihasználva. Az Alap a talaj rendezvénysorozatokban is ezt érzékeltetik, szemléltetik a szakemberek, ugyanis szerintük nagyon ritkán nézünk a talaj alá, hogy ott mi található, pedig ezen nagyon sok múlik.

 Ahhoz, hogy jó talajról beszéljünk, három fő szempontot kell figyelembe venni Vajda Péter szerint. Ezek a következők.
 
1. Talaj fizika: itt kerül előtérbe, hogy milyen vastagságú a talaj, milyen alkotó elemei vannak és milyen az összetétele.
 
2. Talaj kémia: ez határozza meg, hogy mennyi a kémhatás, vagy a tápanyag.
 
3. Talaj biológia: eddig egy szűk termelői réteg foglalkozott vele, de az utóbbi években kibővült az a kör, amely a talajban lévő élő szervezetek – baktériumok, gombák, vírusok, gyűrűs férgek – élővilágát kutatja, amely legalább olyan fontos, mint az első kettő szempont.
 
-”Valójában ez a három tényező együttesen tud megfelelő talajállapotot létrehozni. Ezért a felső talajrétegnek – amely 10-20 centiméter – mind a fizikája, a kémiája és a biológiája éppen a csírázás és a gyökér fejlődését tudja támogatni, de amikor a gyökérzet lejjebb hatol az alsóbb rétegekbe, akkor a növény már nem jut megfelelő vízhez, tápanyaghoz” -mondta az ügyvezető.
 
Az eddigi Alap a talaj rendezvények fő mondani valója az volt, hogy kijelentsük egyértelműen: baj van. A jövő évi rendezvénysorozatnak az lesz a küldetése, hogy ebből a bajból van kivezető út. Magyarország e hírek ellenére még mindig jó helyzetben van, mert a szántóterületek meghatározó része jobb állapotban van a környező országokhoz képest. A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évben a termésátlagok nem növekedtek, sőt bizonyos növények esetében csökkentek. Ennek az a következménye, hogy egyre nagyobb bekerülési értékkel termelnek egyre kisebb terméshozamokat. Ez nem mindenkire érvényes, mert vannak olyan gazdálkodók, akik innovatív módon fejlesztik a termőterületeiket, de látszik is, hogy elkezdtek a talajjal foglalkozni. Eljött ezért a szemléletváltás ideje: a hagyományos termeléshez viszonyítva el kell kezdeni a talajjal tudatosan foglalkozni.

 Vajda Péter szerint ezért lépésről lépésre kell egy átalakítási folyamatot végig vinni, de nem valamiféle recept alapján, hanem a saját gazdaságban kell megvizsgálni azt, hogy a saját talajtípusnak és adottságnak megfelelően melyek azok a tényezők, amelyeken változtatni kell. -Nem a több száz milliós beruházások hozzák meg ezt a változást, hanem a tudatosság. A hazai termőterületek magnézium-, cink- és kénhiányosak. Ezeknek a pótlása egyenként néhány ezer forintos lombtrágyázással megoldható, de a lombon keresztül az egyéb tápanyagoknak a hasznosítását is tudjuk segíteni. Az árat és a hatékonyságot kell összeegyeztetni, nem pedig az óriási kijuttatandó mennyiséget -hangoztatta a szakember.
 
Magyarországon, ha a nagyüzemi gazdálkodást nézzük, kb. 4 és félmillió hektáron gazdálkodnak. Sajnos ennek körülbelül felén már tapasztalható a talaj romlása, kicsit leromlott állapotúnak, savanyúnak mondható, és ez a folyamat világszinten is a negatív irányba mozdult el. Vajda Péter közölte, ennek oka igen egyszerű. Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően nagyon sok növényvédőszer, műtrágya-felhasználás van a területeken, és az állattenyésztés visszaszorulásával a szerves trágya kijuttatása lecsökkent, így nincs meg a természetes visszapótlás. Ezen kell majd dolgozni a jövőben össz globálisan, hogy az intenzív növénytermesztés, – amit fenn kell tartani a népesség növekedése miatt -, ne zsigerelje ki a talajokat.

---

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

---

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink