A búzanemesítés célja Magyarországon, hogy kiváló minőségű sütőipari termékeket (kenyeret és friss pékárut) lehessen előállítani, és ehhez biztosítható legyen a legjobb minőségű liszt, amit csak kiváló minőségű búzafajtákból lehet létrehozni, de ehhez több fontos tényezőt is figyelembe kell venni. Röviden így foglalható össze annak a beszélgetésnek a lényege, amelyet Dr. Cseuz Lászlóval, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzanemesítési osztályának vezetőjével folytatott hírportálunk munkatársa a napokban.
Az egyik legfontosabb célkitűzés ezen a területen a terméspotenciál maximalizálása – fogalmazta meg a szakember, kiemelve: ez azt jelenti, hogy a nemesítők olyan búzafajtákat keresnek, amelyek nagy terméshozamra képesek. Emellett azonban a beltartalmi minőség is kulcsfontosságú. A fogyasztók jó minőségű és egészséges kenyeret szeretnének fogyasztani, és ehhez a búza minősége kiemelkedően fontos. A harmadik fontos szempont az alkalmazkodóképesség. A változó környezeti feltételek között is eredményesen termelhető búzafajtákat kell létrehozni.
Az alkalmazkodóképesség két fő területet foglal magában: a biotikus (azaz az élő), és az abiotikus (azaz a nem élő) stresszekkel szembeni ellenálló képességet. A biotikus stresszek közé tartoznak a kártevők és betegségek, míg az abiotikus stresszek közé a fagy, szárazság, a magas hőmérséklet, a szél és más környezeti tényezők sorolhatók. Ezeknek a kihívásoknak is meg kell felelniük a kifejlesztett korszerű búzafajtáknak. A beszélgetés során felmerült a mesterséges intelligencia lehetséges szerepe a növénynemesítésben. A mesterséges intelligencia lehetőséget nyújthat a genetikai szelekciós anyagok kísérleti adatainak gyorsabb feldolgozására és kiválasztására. Azonban a búzanemesítés folyamán, az őszi kalászosok hosszú tenyészideje miatt, évente csak egy generáció nevelhető fel, téli tenyészkert alkalmazása lehetetlen. Emiatt nem lehet olyan gyorsan célhoz érni vele, mint például a kukoricával. Ezért továbbra is szükség van a hagyományos nemesítésre.
Emellett az is kiderült, hogy a nemesítési munka során hosszú időt vesz igénybe egy-egy új fajta kifejlesztése és bejelentése. A kombinációk keresztezéséből kiindulva először heterogén anyagot hoznak létre, amelyből különböző szelekciós eljárásokkal kiválogatják a legjobb típusokat, amelyeket hosszú évek alatt kiegyenlített és homogén állománnyá alakítják át. Ezután következnek a teljesítmény-kísérletek majd azt követően a fajtabejelentés, ami további éveket vesz igénybe. Mindebből az következik, hogy a búzanemesítés egy igen hosszú távú folyamat.
Az új technológiák, mint a precíziós mezőgazdaság és a talajforgatás nélküli talajművelés, új kihívások elé állítják a nemesítőket is. Ezek a technológiák lehetővé teszik a gazdák számára, hogy pontosabban és hatékonyabban termesszenek, de az új búzafajtáknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a változáshoz. A változó termesztési körülmények között olyan búzafajtákat kell kifejleszteni, amelyek optimálisan teljesítenek a modern mezőgazdaságban. Összességében a búzanemesítés egy komplex és időigényes folyamat, amely során számos tényezőt kell figyelembe venni. A mesterséges intelligencia lehetőségeket kínál a szelekció felgyorsítására, de a hagyományos nemesítés továbbra is elengedhetetlen. Az új technológiák pedig új kihívások elé állítják a nemesítőket, de lehetőséget is teremtenek a hatékonyabb termelésre. A búzanemesítőknek továbbra is szükségük van a folyamatos kutatásra és fejlesztésre annak érdekében, hogy megfeleljenek a jelenlegi és jövőbeli mezőgazdasági kihívásoknak.
Idén jó előjelekkel indul a vöröshagyma szezonja, hiszen a korai felmelegedés olaszországi körülményeket tudott biztosítani a növénynek. Vetésforgónál a hagyma mellett jól társítható a burgonya és a gyökérzöldségek, hiszen ezeknek a betakarítási folyamataiban – így a gépesítésben – nagyon nagy a hasonlóság. Ezekkel a növényekkel növelni lehet a gazdaságosságot és a piacra jutást. S hogy valóban hazai földben termett hagymát vásároltunk-e, ahhoz egy jó tanáccsal szolgál a szakember: barna színűnek kell lenni a külső páncélnak, mert a holland például sárgásabb. Összességében tehát jó hír, hogy növekedhet a hagyma vetésterülete itthon, ebben a zöldségben igazán van lehetőség, ám csak öntözési lehetőséggel együtt. Akár önellátók is lehetnénk és a magyar földben termett vöröshagyma igen jó minőséget képvisel. A földön, ha van rá lehetőség még a gyomirtás is automatizálható. A világ hagymafogyasztása- és igénye ráadásul folyamatosan nő. ... ➜
Eddig szépen fejlődtek a diófák. Azonban a május 12-én körbejárt fiatal fán már valamelyik baktériumának és a gnomónia gombájának a tüneteit is megtaláltam. - hí... ➜
A kajszin, a szilván, a cseresznyén és a mandulán is erősödik a levéllyukacsosodást okozó gombának, a sztigminának a fertőzése. - írja legújabb növényvédelmi elő... ➜
Hazánkban az öntözési beruházások az agráriumon belül talán a legkomolyabb fejlesztésnek számítanak, amelyeknek a vége látványos megtérüléssel zárulhat. A termel... ➜
Megjelent Radácsiné Dr. Hári Katalin legújabb házikerti károsítók csapdafogási eredményei, illetve a webkamerás csapdafogási értékelések. A keleti gyümölcsmoly raj... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.