Hallgassunk a nemesítőkre, ha jó búzát vetnénk

2023.11.02

Országszerte rendben zajlanak az őszi talajmunkák, az idén viszont kevesebb gabonát vetnek el a gazdák, mint tavaly. Kisebb lesz a búza vetésterülete, mintegy 972 ezer hektár, tehát a lélektani egymillió hektár alá esett vissza, amelynek az oka elsősorban a bizonytalan átvételi ár. A másik magyarázat az, hogy az ukrán gabonafélék ismét megjelentek az uniós piacon.

Annak ellenére valós veszélyről van szó, hogy a magyar kormány megtette az intézkedéseket, de ezt rendre megpróbálják kijátszani. Az őszi búza átvételi ára mélyponton van, ötvenezer forint körül mozog tonnánként, ami annyira alacsony, hogy megkérdőjelezheti - a magas imputárak mellett - az egész ágazat jövedelmezőségét. Cseuz László, a Szegedi Gabonakutató Zrt. nemesítője szerint kialakult az a helyzet, hogy amíg az imputárak felemelkedtek, a terményárak pedig az egyenlőtlen versenyhelyzet miatt lecsökkentek és az Ukrajnában mezőgazdasággal foglalkozó, jellemzően külföldi hátterű befektetők mentesülnek azoktól a feltételektől, amelyekhez az unió a tagállamok részéről ragaszkodik.

-Ilyenek a különböző korlátozások a tápanyag utánpótlásban, a növényvédő szerekben, amelyek ezekre a terményekre nem vonatkoznak, ráadásul megkapnak minden olyan jogot, amely a belső exporthoz szükséges. Ilyenkor kell nekünk és a nemesítőknek elmondani, hogy a búza és a búza között van különbség. A hazai ugyanis jobb minőségű, mint az ukrán búza, élelmiszer biztonsági szempontból sokkal jobban ellenőrzött, ráadásul a minőség szempontjából is jobb, mint a külföldön nemesített, vagy az Ukrajnából behozott búza -nyilatkozta a nemesítő szakember.

„Ilyenkor megnövekszik a jelentősége a nagy fehérje- és sikértartalmú búzának. A legfőbb szempontok alapján a magyar búzák általában jobb minőségűek. A legfőbb gond azonban nem az, hogy idehaza vásárolják fel az ukrán búzát, hanem az beáramlik azokba az országokba, amelyek Magyarország hagyományos exportpiacai, például Olaszországba, vagy Boszniába. Így sokkal nehezebb eladni a magyar búzát”.

Ez is érdekes lehet:
https://novenyvedoszer.hu/hirek/uj-fajtak-kifejlesztesen-is-dolgoznak-a-buzanemesitok--

A Dél-Alföldön kicsit később kezdődött a vetés, mert sokáig nagyon száraz volt a föld, és nehéz volt jó magágyat készíteni. A káposztarepce vetése befejeződött, jelenleg az árpa és az őszi búza vetése történik. Az országrészeket tekintve a Dél-Alföldön sokkal előrébb járnak az őszi vetésekkel, mint az északi vármegyékben, ahol a kukorica aratása még javában tart, viszont a kukoricát követően kezdődik el csak a búza vetése. Az egész országra elmondható az, hogy az időjárásra nem lehet semmilyen panasz.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Ezeket is olvasta már?

Akár önellátók is lehetnénk hagymatermesztésben

2024.05.18

Idén jó előjelekkel indul a vöröshagyma szezonja, hiszen a korai felmelegedés olaszországi körülményeket tudott biztosítani a növénynek. Vetésforgónál a hagyma mellett jól társítható a burgonya és a gyökérzöldségek, hiszen ezeknek a betakarítási folyamataiban – így a gépesítésben – nagyon nagy a hasonlóság. Ezekkel a növényekkel növelni lehet a gazdaságosságot és a piacra jutást. S hogy valóban hazai földben termett hagymát vásároltunk-e, ahhoz egy jó tanáccsal szolgál a szakember: barna színűnek kell lenni a külső páncélnak, mert a holland például sárgásabb. Összességében tehát jó hír, hogy növekedhet a hagyma vetésterülete itthon, ebben a zöldségben igazán van lehetőség, ám csak öntözési lehetőséggel együtt. Akár önellátók is lehetnénk és a magyar földben termett vöröshagyma igen jó minőséget képvisel. A földön, ha van rá lehetőség még a gyomirtás is automatizálható. A világ hagymafogyasztása- és igénye ráadásul folyamatosan nő. ... ➜