Aknázómoly: nem csak a termést, a fát is elpusztítja
2023.11.19
Zsigó György növényorvos tanácsai. A klímaváltozás miatt tucatnyi mediterrán rovarfaj honosodott meg az elmúlt évtizedekben hazánkban, így a vadgesztenye levélaknázó moly is. A kártevők az enyhe teleket könnyen átvészelik és tavasszal újra támadnak. Az állat tömeges előfordulása a levél teljes barnulását okozza, súlyos esetben pedig akár a fa korai pusztulásához is vezethet.
1985-ben Macedóniában találták meg a vadgesztenye aknázómolyt, onnantól kezdve indult el a hódítása és azóta kijelenthető, hogy egyetlen egy magyarországi vadgesztenyefa – és annak tulajdonosa sem sem – érezheti magát biztonságban. Magyarországon 1993-ban találták meg az első példányát, amely a sikeres áttelelésének köszönheti a tartós itt létét. A lehullott lombban, báb formájában telel át és onnan kezdi meg tavasszal az első nemzedék a károsítását.
Ugyanakkor a tavaszi nemzedék óriási károkat tud okozni, ezért a tavaszi „aknákat” egészen a lombhullásig láthatjuk a fán és ha megengedjük, hogy a másik nemzedék, tehát a szülőknek a gyerekei is elkezdjék ugyanezt az aknázó munkát, akkor pedig lehullik az összes lomb már a nyár során. Jelenleg azonban még nincsenek olyan szinten a paraziták, hogy ténylegesen sakkban tudják tartani, ezért mindenképpen a permetezést ajánlom.
Még messze van, de április végén elkezdhető a permetezés, de arra kell figyelni, hogy az aknázómolyok ellen kizárólag a kitinszintézis gátlókat tudjuk bevetni, amelynek a peterakás előtt a lombfelületen kell lennie. Ez a különleges szercsoport megakadályozza a fejlődést, ugyanakkor nem felszívódó szer, ami azt jelenti, hogy a levél felületét be kell borítani. Vagyis, ha egy nagy vadgesztenye áll a kertbarát kertjében, akkor azt létrával, hátra szerelhető géppel kell körbejárni, mert nem elég, ha csak a fa felé találja el a permetszer, ugyanis az nem szívódik fel és nem jut el a koronába. Az aknázómolyok vannak annyira okosak, hogy a petéből nem másznak ki a levél felületére, ugyanis a petének a tojásburkán keresztül egyből berágnak a levél bőrfelülete alá és ott kezdik el az aknázó munkát, ezért a bőrfelületen keresztül már nincs olyan szer, amellyel el lehetne őket érni.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu /Zsigó György
.jpg)