Aki kadarkát termeszt, arra felfigyelnek mindenhol

Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig.



A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta ki egy nemrégiben rendezett kadarka borversenyen, hogy ezt a típusú kadarkát csak Magyarországon és a határ közeli magyarlakta részeken termelik, ezért nyugodtan tekinthetjük magyar fajtának.



Hazánkban 325 hektáron termesztenek kadarkát, elsősorban a szekszárdi és a kunsági borvidéken. A19. században a legelterjedtebb fajta volt hazánkban, ma már viszonylag kevesen foglalkoznak vele. Akik ezt termelik, azok igazán elhivatott emberek, ugyanis tíz évből csak kettő-három évben ad kimagasló mennyiséget és minőséget, a többi évben csak úgy elvan. A kadarkát csak úgy termelje bárki is a hegyközségi elnök szerint, hogy ha ezt szívvel lélekkel teszi.

A kadarka más vörösborokhoz képest halvány árnyalatú, fűszeres zamatú ital. Gyakran hasonlítják a pinot noir-hoz, mely elsősorban a kevesebb színanyag miatt van. Közepesen mély rubin, bíbor színvilág, piros bogyós gyümölcsök, cseresznye, friss fűszerek, paprika, mézeskalács, finom herbás és diszkrét virágos jegyek jellemzik. A könnyű test mentén visszafogott tanninok és friss savak uralják a szerkezetet, könnyed-közepes test. Nehéz fajta, de igazán érdemes vele foglalkozni, hiszen büszkén mondhatjuk, hogy egy helyi fajtáról van szó, amely megtalálta a Kárpát-medencében hazáját és egyedi, értékes, különleges stílusú borokat lehet belőle alkotni.

Kapcsolódó cikkek:

Günzer Tamás lett az év bortermelője

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. A Magyar Bor Akadémia elnöke, Koch Csaba ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a kétkörös szavazás alapján igen nagy merítéssel került odaítélésre ez a díj. Első körben közel 900, az ágazat elismert, tekintélyes személyiségei, jelentős szakmai szervezetek tagjai, a vendéglátás és a gasztronómia kiemelkedő személyei csakúgy, mint a szaksajtó képviselői szavazhattak. A második körben a Magyar Bor Akadémia tagjai és korábbi Év Bortermelője címmel rendelkező borászok voksolhattak.

Magyar borok sikerétől volt hangos a Sakura Borverseny

Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugyanis lassan egy évtizede szállítják ki nagy mennyiségben Bodrogkeresztúrról. Az ázsiai országban az egy főre eső borfogyasztás igen alacsony szinten mozog – három liter személyenként – annak ellenére, hogy a bor iránti érdeklődés egyre nagyobb. Japán minden évben több száz millió liter bort importál, amelyből arra lehet következtetni, hogy komolyan foglalkoznak a borrajongók egy-egy fajta alaposabb megismerésével – ehhez nyújt segítséget számukra a minden évben megrendezendő Sakura Borverseny, amelynek a különlegessége, hogy kizárólag női borkóstolók vesznek részt a bíráló bizottságban.

Új pályázatok segítik a hazai borászatok fejlődését

A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzését, de ezek közül is kifejezetten fontosnak tartják a szőlő szerkezetátalakítási támogatást.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink