Aki ezt termeli, annak biztos lesz a bevétele

Sem a szántóföldi, sem pedig az üvegházi zöldségtermesztésre nincsenek hatással a piaci zavarokat okozó ukrán termékek. Ez előre vetíti a biztató jövőt: a következő tíz-húsz évben sem kell számolni ezzel a veszéllyel. Még akkor sem, ha több, más negatív hatás is egyszerre érte a hazai zöldségtermesztőket.   

Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, akkor valamelyest élesedne a verseny, de ennek nem sok realitását látni a közeljövőben. A magyar zöldségtermelők stabil pozíciója nagyrészt annak köszönhető, hogy nagyon korszerű technológiával dolgoznak, beszéljünk akár szántóföldi, akár üvegházi kultúrákról. A nagy szántóföldi kultúrákhoz képest kis birtokokon teremnek a zöldségek Magyarországon, viszont ezek igen nagy értékű birtokok. Egy üvegház milliárd forintos tétel, nagyobb az értéke, mint száz hektár szántónak. Ennek részleteiről kérdeztük Antal Gyulát, a Syngenta zöldségvetőmag üzletágának vezetőjét, aki szerint gyakorlatilag az ukrán termékeknek semmi hatásuk nem volt a zöldségfélékre az elmúlt évtizedekben, és nem látja reálisnak, hogy a következőkben ez megváltozzon.



- A zöldségtermesztés valóban kitörési pont lehet, de sok hátráltató tényezőt kell leküzdenünk. Több zöldségfélében nem vagyunk már régóta önellátók, még a hazai fogyasztást sem fedezzük, tehát lenne még lehetőség növelni a termelést. Elsősorban vöröshagymából, gyökérzöldségből, sárgarépából, petrezselyemből és burgonyából veszítettünk pozíciókat. A zöldségtermesztés sokkal nagyobb beruházást igényel, mivel kisebb területen állítanak elő nagy értéket, amelyhez a szakmai tudást is meg kell fizetni. A területi, éghajlati adottságok ráadásul alkalmasak a termesztés növelésére. A mezőgazdaság, azon belül a zöldségtermesztés nem olyan vonzó terület, ezért egyre kevesebben foglalkoznak ezzel. Generációs problémáról van szó, mivel nehéz az utódokat megtalálni. A zöldségfélék termesztése kézimunka igényes is, ami nem mindig áll rendelkezésre –sorolta az okokat Antal Gyula.

"Az elmúlt években több pályázat segítette a gazdálkodás bővítését, ezért aki ügyesen élt a lehetőséggel, az tudott fejleszteni mind infrastruktúrában, mind pedig tárolásban, öntözésben, vagy gépesítésben. A belföldi ellátásra szerencsére jól berendezkedett a termelés, tehát kialakult egy jól működő kereskedelmi réteg, viszont hiányzik az a profi exportszervező hálózat, amely a külföldi piaci útvonalakat állandósítaná".

A zöldségtermesztők felismerték azt is, hogy az üvegházi palántanevelés termésbiztonságot jelent: ebből a szempontból igazi sikertörténet az elmúlt tíz év, amikor a korszerűtlent sikerült korszerűvé alakítani. Ennek köszönhetően világszínvonalú létesítmények születtek, ahol a termelés volumene háromszorosára nőtt. Ebben a védett termesztésben kizárható a külvilág éghajlati szélsőségei, de a kártevőket és a kórokozókat is kint lehet tartani. Antal Gyula viszont felhívta a figyelmet arra, hogy ez a legdrágább termelési mód, tehát a hektáronkénti költség több száz millió forintot jelent.

-Az itt termő paradicsomból szinte már önellátók vagyunk, mert az ültetési-termesztési időszakok kitolásával csak alig pár hét, amikor nincs hazai paradicsom a piacon, de próbálják lefedni a gazdálkodók ezt is, hogy minél kevesebb lehetősége legyen a marokkói, spanyol paradicsomnak –mondta a szakember.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink