A talajvizsgálat választ ad a további gazdálkodáshoz

2024.03.25

Teljesen mindegy, hogy az ország melyik részében gazdálkodunk, a talaj állapota feladatot ró a termelőkre a következő években. Gondoljunk csak a 2022-es aszályra, ami igazi tanulóév volt mindenkinek, amikor sokan szembesültek azzal, hogy egy ilyen szélsőséges helyzetben a talajok mennyire nem képesek vizet szolgáltatni. Ez a csapadék hiányára is visszavezethető, de gondolkodjunk el azon is, hogy vannak ősszel és télen is csapadékosabb időszakok, amelyeknek a nedvességét a talajban hosszabb időre is el tudnánk tárolni, de ez sok talaj esetében nem működik már megfelelően.
 
A kilátásokról és a teendőkről kérdeztük Berecz Sándort, a Calmit Hungária Kft. Mezőgazdasági Üzletágvezetőjét, aki az intő jelekhez sorolta még az M1-es autópályán tavaly keletkezett porvihart, amelynek oka a talajszerkezet romlása, aprózódása volt. -Ha a termőréteg kopik, mert a talaj szerkezete egyre inkább porózussá válik, akkor ezek a porviharok más helyeken is előfordulhatnak majd, de ez ellen lehet is tenni. Ez felhívja a figyelmet a talaj vízháztartásának a javítására egy átfogó, a talaj rendszerét minden tekintetben érintő lépés megtételével -hangoztatta a szakember.

 A kutatások kimutatták, hogy a gazdálkodók évtizedek óta csak a talaj felső 30 centiméteres részében gondolkodnak, holott a mélyebb rétegeket is érdemes lenne kihasználni. Ezért a klasszikus ásónyomnyi méret helyett valóban mélyebbre kellene tekinteni. Országszerte megsokasodnak hamarosan a talaj road show-k, amelyek a talajszelvényeken keresztül mutatják be azt, hogy milyen földön gazdálkodunk valójában. Ezeken az előadásokon kiderül, hogy az egyes rétegek tagozódása milyen hatással lehet egy-egy talajszerkezet kialakulására, a talajéletre, amelynek a tápanyagfeltárástól kezdve a növényegészségre gyakorolt hatása is fontos. Ha ezeket nem ismerjük, akkor nem tudunk felelősségteljes döntést hozni a szakember szerint. Így nem is lehet optimális talajjavítási megoldást választani.

Berecz Sándor azt javasolja, hogy mivel nem egyszerű a helyzet, ezért nem létezik csak az az út, miszerint abba kell hagyni a szántást, de az sem megoldás, hogy mindenképpen át kell térni a no-till technológiára. -Mindennek megvan az ideje és a módja -foglalja össze röviden a lényeget.

Hogy mi az, amin múlik a döntés, ahhoz elsőként meg kell nézni, hogy a gazdaság milyen növényfajtákat termeszt, milyen bevételt szeretne elérni, s ahhoz a talaj rendelkezésre áll-e. A repce, vagy szójatermesztőknek például azt kell megtudniuk, hogy mire képes a talaj?

A vizsgálati eredményekből kaphatjuk meg ehhez a választ, amikor a talaj kémiai állapotát látjuk. A talaj ph-értéke is árulkodó lehet: ha 5,5 alatti az értéke, akkor annak vannak a talajéletre vonatkozó hatásai, például a gombabetegségek fokozottabban fordulhatnak elő, mert a talajban évről-évre folyamatosan életben maradnak azok a szármaradványokon lévő gombafonalak, amelyek képesek megfertőzni a növényeket. A repcénél ugyanis nem mindegy, hogy a szárbetegségek előfordulnak-e nagy mennyiségben, vagy nem. A szója nagyon jól reagál, ha a talaj ph-értéke 6 fölötti, mert azzal másfél tonna termésnövekedést is nyerhetünk.
 
Ezekhez át kell néznünk azt, hogy az egyes talajművelési folyamatoknál, vagy a növénytermesztésnél a termésbiztonságot és a talaj termékenységet növelni tudjuk-e. Az ilyen helyekre megfelelő növényt kell keresni és a minőséget kell hozzárendelni a mennyiséghez. Ezért nem biztos, hogy mindenáron 100 hektárt kell bevetni a bevétel reményében.  

---

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

---

---

Kapcsolódó cikkek:

---

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink